Papp Sándor Zsigmond: Májusi bohózatok

Egyetlen ünnep sem volt annyira abszurd, mint a május elseje. A „dolgozók széles néptömege” felvonult önmagát és a munkát éltetve, miközben legszívesebben kint ült volna valahol a zöldben, a már erőre kapó tavaszi napon, hogy sütögessen és sörözzön, élvezze az egész évi melóért járó szabadnapot. Láttam a széles mosolyokat magunkon és a tévében (ott kicsit szélesebb volt), miközben tudtam, hogy nem önszántunkból vagyunk itt, utasításra vagyunk spontán boldogok, hogy az országunk vezetői tudják...