Papp Sándor Zsigmond: Anonim boldogtalanok

Most akkor igaza van Tolsztojnak vagy nincs? Tényleg egyformák a boldog családok, miközben „minden boldogtalan család a maga módján az”? Amiből persze az is kiérződik, hogy a boldogság unalmas uniformis, míg a boldogtalanság igazi divatipar a maga színes, csiricsáré szőtteseivel. Értem én, hogyne érteném, hogy íróként nem nagyon lehet mit kezdeni a boldogság zsíros elégedettségével: sok boldog pár élete nem csupán egy lére menne a hosszú oldalakon, de nem is éreznénk hitelesnek, beilleszthetőnek a napi gondokkal csipkézett valóságunkba.