Köves József: Igen, itt van

Mindig így ültünk már évtizedek óta,s néztünk esténként a televízióra.Én a fotelben ülve, ő a kanapénelnyúlva, lestük a híradót ő meg én.Kommentáltam, mit láttam, szenvedélyesen,ő nyugtatott, féltett, megfogta fél kezem,gyöngéd simítását most odaképzelemés érzem, itt van ő még mindig énvelem.Igen, itt van. Néha szobájába lépek,s elnézem a falon azt a régi képet.Azon a fotón egy régi-régi nyár van,s a nyárban boldogság: együtt vagyunk hárman.Lássátok és nézzétek, milyen szép család!Szinte érezni a táj puha illatát.De most tél van...